1/2011. (II. 1.) rendelet

Egységes szerkezetben
(Hatályos 2014. december 4-től)

Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének

1/2011. (II. 1.) rendelete

A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Fertőrákos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (1) bekezdés e) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére vonatkozóan a következő rendeletet (a továbbiakban: SzMSz) alkotja:1

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § 3

A Képviselő-testület és szervei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SzMSz-ben foglaltak figyelembevételével alkalmazzák.

2. §5

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Fertőrákos Községi Önkormányzat

(2) Az önkormányzat székhelye, címe:

9421 Fertőrákos, Fő u. 139.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:

Fertőrákos Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

(4) Illetékességi területe:

Fertőrákos község közigazgatási területe.

3. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának valamint a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét külön rendelet állapítja meg.

4. § 5

(1) 3 Az önkormányzat feladatai teljesítése érdekében intézményi formában fenntartja:

  • Fertőrákosi Óvoda, Kindergarten Kroisbach,

  • Községi és Iskolai Könyvtár

(2) A község lakosai részére biztosítja:

  • háziorvosi szolgálatot

  • házi gyermekorvosi szolgálatot

  • fogorvosi alapellátást

  • védőnői szolgálatot

  • gyermekjóléti szolgálatot

  • családsegítő szolgálatot

  • házi segítségnyújtást

(3) Támogatja és együttműködik

a) A Német Önkormányzattal (továbbiakban nemzetiségi önkormányzat).

b) A községben működő valamennyi egyesülettel.

(4) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglaltaknak megfelelően az önkormányzat a következő módon biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit.

(5) A Fertőrákosi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban Hivatal) ellátja a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

(6) A nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a Fertőrákos, Fő utca 190. szám alatt található, mintegy 22 m2 nagyságú irodahelyiség osztott használatát azzal, hogy a fűtési szezonban a Hivatal tanácstermében biztosít helyet a testületi üléseiknek.

(7) A nemzetiségi önkormányzat részére igény esetén biztosítja a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása és az ezzel járó költségek viselése, testületi ülésre jegyzőkönyvvezető biztosítása. A tanácsterem biztosítására és jegyzőkönyvvezetésre vonatkozó igényt legkésőbb az ülést megelőző 10 munkanappal előbb a jegyzővel írásban kell közölni.

(8) Gazdálkodó és egyéb szervezetekkel kötött megállapodások útján gondoskodik a közüzemi és települési szolgáltatások biztosításáról.

II. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT ÉS HATÁSKÖRE

5. §5

(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint a polgármesterre és a bizottságokra ruházhat át.1 Polgármesterre, vagy a bizottságokra átruházott hatáskör nincs.

(2) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. 1

(3) A tagok névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza. 1

6. §1

7. §

(1) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden szerv képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

8. §

(1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.

III. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A képviselő-testület összehívása

9. §5

(1) A képviselő testület évente 12 rendes ülést tart a munkatervében meghatározott időpontokban.

(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg 30 napot meghaladó, egyidejű akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4) A képviselő-testület ülését úgy kell összehívni, hogy az ülésre szóló meghívót és a tárgyalandó előterjesztéseket az önkormányzati képviselők (továbbiakban képviselők) és a bizottsági tagok az ülés előtt legalább három munkanappal korábban, írásban és elektronikus úton is megkapják.

(5) Rendkívüli, illetve halasztást nem tűrő, sürgős esetben a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester a testületet a napirend megjelölésével az ülés összehívására előírt formai követelmények indokolt mértékű mellőzésével összehívhatja.

(6) A testületi ülések időpontját és napirendjét a képviselőknek történő kézbesítéssel egyidejűleg a hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, és Fertőrákos hivatalos honlapján is meg kell jelentetni.

(7) Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára.

(8) A (7) bekezdés szerinti indítványt a polgármesterhez kell írásban, vagy elektronikus formában benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

a) kezdeményezők nevét, aláírását,

b) javasolt napirendi pontot, valamint az írásos előterjesztést és a határozati javaslat tervezetét,

c) testületi ülés szükségességének indoklását.

(9) A (7) – (8) bekezdések szerinti indítvány benyújtása esetén a polgármester a képviselő-testületet az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül összehívja.

(10) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal hívja össze a képviselő-testület ülését, ha az indítványnak a polgármester 15 napon belül nem tesz eleget.

10. §5

(1) 3 A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket (előterjesztéssel együtt),

b) a jegyzőt (előterjesztéssel együtt),

c) a bizottságok nem képviselő tagjait (előterjesztéssel együtt),

d) a Hivatal napirend szerint illetékes előadóját,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(2) A képviselő-testület ülésén a tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt:

a) képviselők,

b) polgármester.

(3) 3 A képviselő-testület ülésén a tanácskozási joggal vesznek részt:

a) jegyző,

b) bizottságok nem képviselő tagjai,

c) akit a törvény erre felhatalmaz.

(4) A nyilvános ülésen bármely lakos, vagy egyéb érdeklődő megjelenhet, és a testület hozzájárulásával felszólalhat. A hozzájárulás megadásáról a testület vita nélkül határoz.

Gazdasági program

11. §

(1) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el.

Munkaterv

12. §

(1) A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;

b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;

c) a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását;

d) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megjelölését.

(3) A munkaterv tervezetét minden év január 31-ig a polgármester állítja össze.

(4) 5 A munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző év december hó utolsó napjáig javaslatot tehetnek:

a) alpolgármester;

b) képviselők;

c) bizottságok elnökei;

d) jegyző;

e) önkormányzatok által alapított intézmények vezetői,

f) nemzetiségi önkormányzat elnökei.

(5) 5 A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) a polgármesternek, alpolgármesternek, képviselőknek;

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak;

c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;

d) az önkormányzatok által alapított intézmények vezetőinek.

13. §

(1) A jóváhagyott gazdasági programot és a munkatervet az önkormányzat hirdető tábláján egy hónapig való kifüggesztéssel közzé kell tenni, valamint Fertőrákos hivatalos honlapján meg kell jelentetni.

A képviselő-testület ülése

14. §

(l) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) 5 A képviselő-testület

  1. zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági és kitüntetési ügy, valamint vagyon-nyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

  2. zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(3)3 Zárt ülésen a képviselők, a polgármester, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vehet részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy tárgyalásakor vehet részt zárt ülésen.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak a bizottságokra is vonatkoznak. 1

(5) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. 1

A polgármester feladatai a képviselő-testületi ülés vezetése során

Határozatképesség

15. §

(1) A polgármester a képviselő-testületi ülés vezetése során:

a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;

b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SzMSz szabályainak megfelelően került sor;

c) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;

d) előterjeszti az ülés napirendjét;

e) tájékoztatást ad a két ülés közötti jelentősebb eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint az átruházott hatáskörben tett intézkedéseiről.

(2) 5 A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több, mint a fele jelen van.

(3) Ha az ülés határozatképtelen, akkor azt 8 napon belül, ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

Napirend előtti témák és a napirend

16. § 3

(1) Napirend előtt felszólalni kizárólag az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben lehet.

(2) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek, a képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal részt vevő személynek, feltéve, hogy a napirend előtti felszólalási szándékát az ülést megelőző 3 munkanapon belül írásban, a tárgy megjelölésével a polgármesternek jelezte, és a felszólalás az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelel.

(3) A napirend előtti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából  a polgármester, valamint az, aki személyében érintett, napirend előtti hozzászólásonként 3 perces egyszeri hozzászólásra jogosult.


(4) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.

(5) A korábbi napirend előtti felszólalásban elmondott témát megismétlő napirend előtti felszólalást – amennyiben az abban felvetett kérdésre választ kapott – a polgármester megtagadhatja.

Az előterjesztés

17. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;

b) rendelet-tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) 5 Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) polgármester;

b) alpolgármester,

c) képviselő;

d) jegyző.

(3) A testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 5 munkanapig kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról és elektronikus úton való továbbításáról.

(4) Amennyiben valamely napirend rendkívüli módon – a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt – nem terjeszthető elő és az csak ülésen adható át a képviselő-testület tagjainak – a polgármester, vagy az előterjesztő szóbeli indoklását követően – , a képviselő-testület egyszerű többséget igénylő döntésével felvehető a napirendek közé.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztés címét vagy tárgyát, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntésekre,

b) a tárgykört érintő jogszabályokat, melyekről a jegyző tájékoztatja az előterjesztőt,

c) az előkészítésben résztvevők véleményét,

d) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,

e) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

f) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(6) Amennyiben az előterjesztés nem felel meg az (5) bekezdésében foglaltaknak, úgy a polgármester az indítványozót hiánypótlásra hívja fel. Az előterjesztés ez esetben a hiánypótlás megtörténtét követő azon legközelebbi képviselő-testületi ülésen kerülhet napirendre, melynél az SzMSz 17. § (3) bekezdése szerinti határidő megtartható.

A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

18. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 3 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia;

b) amennyiben az előterjesztést valamelyik bizottság megtárgyalta, akkor az érintett bizottság elnöke legfeljebb 3 percben tájékoztatja a testületet a bizottság véleményéről. 1

c) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A hozzászólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül hozzászólalást is engedélyezhet. A hozzászólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a harmadik hozzászólást 1 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a hozzászólótól.

(3) 3

(4) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

19. §

(1) A képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely – a rendelet-tervezetet kivéve – előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be a képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

20. §

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után a jegyzőnek kötelessége jelezni, ha jogszabálysértést észlel. 1

21. §5

(1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményét jelen rendelet nem határoz meg.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges:

a) önkormányzati rendelet alkotáshoz,

b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

c) ideiglenes bizottság felállításához,

d) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,

e) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

f) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez

g) az SzMSz 14. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez,

h) a képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlatásához,

i) a polgármester elleni kereset benyújtásához,

j) képviselőnek a döntéshozatalból való kizárásához, összeférhetetlenség, vagy méltatlanság megállapításához,

k) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságba való belépés elhatározása, 1

l) önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, megterheléséhez, hasznosításához,

m) hitel felvételéhez,

n) költségvetési tartalék felhasználásához.

22. §5

(1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza, mely kézfeltartással történik.

(2) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani:

a) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről,

b) azt a törvény előírja,

c) a jelenlévő képviselők ¼-nek indítványára,

d) önkormányzati tulajdon elidegenítéséről, vagy megterheléséről,

e) hitel felvételről.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét. A képviselő neve felolvasása után igennel vagy nemmel szavaz, illetőleg tartózkodik a szavazástól.

(5) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

23.§ 5

(1) A képviselő-testület bármely képviselő, vagy a polgármester indítványozására titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) Titkos szavazás eljárása:

A kiosztott szavazólapot a képviselők kitöltik és az előzetesen megvizsgált, üres urnába dobják. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(3) A titkos szavazás lebonyolítását a Jogi és Ügyrendi Bizottság felügyeli. A Jogi és Ügyrendi Bizottság Elnöke, vagy akadályoztatása esetén a bizottság által elfogadott ügyrendjében meghatározott személy megszámolja a szavazatokat és megállapítja a szavazás eredményét.

A tanácskozás rendje

24. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) Figyelmezteti a hozzászólót, ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) Ismételt figyelmeztetés vagy az SzMSz-től eltérő számú és idejű, a tárgytól eltérő tartalmú hozzászólás esetén megvonhatja a szót,

c) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.

(3) A nyilvános ülésen megjelent polgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

A jegyzőkönyv

25. §

(l) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a testületi ülés helyszínét és időpontját, a megjelent képviselők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről – 2 példányban – a jegyző gondoskodik.

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

- a meghívót és mellékleteit,

- az elfogadott határozatokat és rendeleteket,

- a jelenléti íveket,

- a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólást a jegyzőkönyvhöz.

(4) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) 5 A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv

a) egyik példányát a jegyző kezeli, évente bekötteti, ami a jegyzőnél megtekinthető;

b) másik példányát irattárba helyezi.

(6) 5 A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel készül, melyet a Hivatalban 5 évig meg kell őrizni, melynek technikai feltételeiről a Hivatal gondoskodik.

(7) A nyilvános ülésről szóló jegyzőkönyvet Fertőrákos hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(8) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI

26. § 2

(1) A Képviselő-testület döntései:

a) önkormányzati rendeletek

b) képviselő-testületi határozatok, amelyek lehetnek:

ba) normatív határozatok

bb) önkormányzati hatósági határozatok

bc) egyéb határozatok.

(2) 5 A testületi jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül, vita nélkül dönt az ügyrendi kérdésekről.

A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

27. § 3

A képviselő-testület Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.

A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

28. §5

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) képviselő,

b) önkormányzat bizottsága,

c) polgármester,

d) alpolgármester.

e) jegyző.

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.

(3) A rendelet-tervezet előkészítése során a képviselő-testület a rendelet előkészítéséhez elveket, szempontokat állapíthat meg. A testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

(4) A rendelet-tervezetet az SzMSz 17. § (3) bekezdésében foglalt határidő megtartásával írásban meg kell küldeni a Jogi és Ügyrendi Bizottság tagjainak. A rendelet-tervezetet csak abban az esetben lehet a Képviselő-testületi ülésen megtárgyalni és arról szavazni, ha azt a Jogi és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta.

(5) A rendelet-tervezethez módosító indítványt csak írásban – legfeljebb a Jogi és Ügyrendi Bizottság Képviselő-testületi ülést megelőző 5 munkanapig – lehet benyújtani a jegyzőhöz, aki azt törvényességi szempontból véleményezi.

(6) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(7) Az önkormányzati rendelet jelölésére a 61/2009. (XII.14.) IRM rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

29. §5

(1) A rendeletek kihirdetése a Hivatal (9421 Fertőrákos, Fő utca 139.) hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A polgármester, a jegyző, valamint a képviselő-testület elrendelheti a rendelet szórólapon történő kihirdetését is.

(2) Az önkormányzati rendeleteket a Hivatalban kell elhelyezni, valamint Fertőrákos hivatalos honlapján kell közzétenni. Erről a Hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát.

(3) A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

A képviselő testület határozata

30. §

  1. A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozat tartalmazza a döntést szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és végrehajtásért felelős megnevezését.

  1. A határozat megjelölése: Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének (a határozat száma arab számmal), meghozatalának éve (arab számmal), meghozatalának hónapja (római számmal), napja (arab számmal) Kt. határozata, a határozat címe.

  1. A helyi önkormányzat képviselő-testülete, átruházott hatáskörben annak szervei, önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárására a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) kell alkalmazni.

  1. A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

  1. A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

  1. A képviselő-testület (4) és (5) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

  1. 5 A testületi határozatokról a Hivatal sorszám szerinti nyilvántartást vezet.

(8) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 munkanapon belül el kell küldeni az érintetteknek.

(9) A normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok betartásával kell kihirdetni. 1

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

Általános rendelkezések

31. § 3

A képviselő-testület tagjait az Mötv.-ben és az SzMSz-ben rögzített jogok illetik és kötelezettségek terhelik.

32. §

(1) 5 A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen – az Mötv.-ben foglaltak alapján – esküt tesz.

(2) 1

A képviselő jogai

33. §

  1. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

(2)2 Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a települési nemzetiségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(3) 5 A képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(4) 5 A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre a hivatal harminc napon belül érdemi választ köteles adni.

(5) Tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottsági ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni.

(6) Kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve kérésére a véleményét – szó szerint – rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(7) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

A képviselő kötelezettségei

34. §

(1) Tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.

(2) Felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

(3) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni, mely titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

(4) Kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.

(5) A vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.

(6) 5

VI. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai és szervezete

35. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) 5 A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi Bizottság, létszáma: 3 fő.

b) Szociális Bizottság, létszáma: 3 fő.

c) Jogi és Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő.

(3) Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SzMSz 1. számú melléklete rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja. 1

36. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

37. §

(1) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a képviselők javaslatára a képviselő-testület választja meg (az SzMSz 2. számú függelék). 1

(2) Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani.

(3)5 A polgármester, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a Hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.

(4) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(5) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

A bizottságok működése

38. §

(1) 3 Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és az SzMSz keretei között – maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(2) 5 A képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni.

39. §5

(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(2) Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 munkanappal az érdekeltek kézhez kapják.

(3) A bizottságot 3 munkanapon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester indítványára, a képviselő-testület határozata alapján, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(4) A bizottság akkor határozatképes, ha azon a tagjainak több, mint fele jelen van.

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(6) A bizottság ülése nyilvános. Zárt ülést a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint tartható. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott minősített adatot, üzleti titkot és személyes adatot megőrizni.

(7) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést.

40. §5

(1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és jelenlévő tagja írja alá.

(2) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(3) A bizottság tevékenységről a bizottság elnöke évente beszámol a képviselő-testületnek.

(4) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

VII. FEJEZET

A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

41. §5

(1) A polgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő- testület előtt.

(3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(4) A polgármester tiszteletdíjára az alakuló ülésen, majd annak fejlesztésére a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.

42. §

(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai, különösen:

a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

b) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját,

c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését.

(2) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.

A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított l5 napon belül dönt.

(3) A polgármester gyakorolja a jogszabályokban meghatározott hatásköreit, elvégzi a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.

(4) A polgármester:

a) képviseli az önkormányzatot,

b) ellátja az önkormányzat kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,

c) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben,

d) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,

e) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,

f) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,

g) felel az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéről,

h) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat.

i) 3

(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai, különösen:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz,

c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(6) 5 A polgármester a Hivatallal összefüggő feladatai, különösen:

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal munkarendjének valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására,

d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében,

f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(7) A polgármester átruházott hatásköreit tartalmazó jegyzék vezetéséről a jegyző gondoskodik.

43. §5

(1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a székhelye szerint illetékes törvényszékhez a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében, egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.

Az alpolgármester

44. §

(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik.

(3) Az alpolgármester megbízatása megszűnik:

a) az új képviselő-testület alakuló ülésén, ha az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották,

b) a választás napjával, ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg.

c) amennyiben a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

(4) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásként látja el.

(5) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(6) Az alpolgármester megbízatásával kapcsolatosan a képviselő-testület gyakorolja a következő feladatokat:

a) megválasztás,

b) tiszteletdíj megállapítása,

c) összeférhetetlenség kimondása.

A polgármester, alpolgármester helyettesítése

45. §

(1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve e személyek tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a Pénzügyi Bizottság elnöke gyakorolja.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

c) 30 napot meghaladó szabadság.

A jegyző

46. §

(1) 3A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően – nevezi ki a jegyzőt. A jegyzői kinevezés vezetői megbízásnak minősül, alkalmazni kell rá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vezetői megbízásra vonatkozó rendelkezéseit.

47. §5

(1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző

a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.

d) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

f) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén,

g) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(3) A jegyző valamennyi, a képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezet mellé írásban köteles csatolni nyilatkozatát, hogy a javasolt szabályozási forma megfelel-e a hatályos jogszabályoknak.

(4) A jegyző további kiemelt feladatai:

a) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja.

c) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, a Hivatal munkájáról.

d) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;

e) szervezi a Hivatal jogi felvilágosító munkáját;

f) ellátja a Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;

g) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;

h) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;

i) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;

j) gondoskodik az SZMSZ függelékeinek naprakész állapotban tartásáról; 1

VIII. FEJEZET

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

48. §5

(1) 3 A képviselő-testület egységes Hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A Hivatal ellátja a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat. A Hivatal elnevezése: Fertőrákosi Polgármesteri Hivatal, székhelye: 9421 Fertőrákos, Fő u. 139.

(2) A Hivatalt a jegyző vezeti.

49. §5

(1) A Hivatal köteles ellátni a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott, valamint a bizottságok működésével kapcsolatos feladatokat.

(2) A képviselő a jegyző útján a Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

50. §

(1) 5 A Hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a Hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.

(2) 5 A Hivatal köztisztviselője köteles megtartani tudomására jutott minősített adatot, üzleti titkot.

(3) A köztisztviselő illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos, vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.

(4)2 A titoktartási kötelezettség alkalmazásánál az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit figyelembe kell venni. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll.

51. §

(1) 5 A Hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester valamint a képviselő-testület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat szerint működik.

(2) A szervezeti és működési szabályzat naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

52. §5

(1) A Hivatalban a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az SzMSz 2. számú melléklete tartalmazza. 1

IX. FEJEZET 5

HELYI NÉPSZAVAZÁS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK

Helyi népszavazás

53. §

(1) Helyi népszavazást kezdeményezhet az Mötv.-ben felsoroltakon túl a választópolgárok 20 %-a. Ebben az esetben a képviselő-testület köteles a helyi népszavazást kitűzni.

(2) A helyi népszavazás további feltételeiről és az eljárás rendjéről a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

Közmeghallgatás

54. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek;

b) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti elő;

c) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;

d) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a Hivatal hirdetőtábláján és a falu forgalmasabb pontjain tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 10 munkanappal.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

Falugyűlés

55. §

Önkormányzati kapcsolattartó

56. § 3

X. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

57. §5

(1)2 A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyont,

c) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,

d) az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyainak körét.

Az önkormányzat költségvetése

58. § 5

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A költségvetési-rendelet tervezet alternatív javaslatokat is tartalmazhat.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság köteles megtárgyalni.

(4) A jegyző az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (továbbiakban Áht.) szerint minden fél-és háromnegyed évben költségvetési információt szolgáltat a képviselő-testületnek.

(5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (5) bekezdésben foglaltak szerint történik.

Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

59. §

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni – a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével – a feladatok finanszírozását.

(3) 5 Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Hivatal látja el.

60. §5

(1)Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan működnek.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények ellenőrzését a polgármester a Hivatal útján látja el, illetve biztosítja.

61. §

(1) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(2) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

62. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(3) 5 A belső ellenőrzést a Képviselő-testület által kiválasztott személy, vagy szervezet látja el.

(4) A Pénzügyi Bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves tájékoztató tervezeteit;

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

(5) A Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63. §

(1) Ez a rendelet 2011. február 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2007. II.1.) rendelet.

(3) Az SzMSz függelékeinek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik. 1

(4) Az SzMSz kihirdetéséről az e rendeletben meghatározott módon a jegyző köteles gondoskodni.

………………………………

………………………………

polgármester

jegyző

Az SzMSz mellékletei és függelékei:

1. számú melléklet1

Állandó bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzéke

2. számú melléklet1

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzéke

1. számú függelék1

A képviselő-testület tagjainak névsora

2. számú függelék1

A képviselő-testületi bizottságok tagjainak névsora

3. számú függelék3

Hatályát vesztette az 1/2013. (I. 29.) Ör. alapján

1 Módosította a 10/2011. (IV. 27) Ör.

2 Módosította a 8/2012. (IV. 24) Ör. Hatályos: 2012. május 1-től.

3 Módosította az 1/2013. (I. 29.) Ör. Hatályos: 2013. február 7-től.

4 Módosította az 6/2013. (III. 26.) Ör. Hatályos: 2013. április 5-től.

5 Módosította a 7/2014. (XI. 25.) Ör. Hatályos: 2014. december 3-tól.

SzMSz 1. sz. melléklete5

Állandó bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzéke

Pénzügyi Bizottság

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek és kiadások alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, – csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

d) javaslatot tesz a polgármester béremelésére,

e) véleményezi az önkormányzat kiemelt forrásigényű elképzeléseit.

Szociális Bizottság

A Szociális- és Egészségügyi Bizottság feladat- és hatáskörét az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletében határozza meg.

Jogi és Ügyrendi Bizottság

  1. Állást foglal ügyrendi kérdésekben.

  2. Önkormányzati rendelet alkotását – az SzMSz 28. §-ában foglaltak szerint – véleményezi.

  3. Ellátja a szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, amennyiben valamely képviselő-testületi döntés meghozatalára az önkormányzat rendelete, vagy magasabb szintű jogszabály alapján titkos szavazásra kerül sor.

  4. Ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, ellenőrzésével, vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

  5. Kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket, javaslatot tesz az összeférhetetlenség megállapítására.

  6. Az SZMSZ módosítására vonatkozóan javaslatokat tesz.

  7. Ellátja a Díszpolgári Cím adományozásáról szóló 7/1992. (V. l.) önkormányzati rendelet 4. §-ban meghatározott feladatokat.

SzMSz 2. számú melléklete5

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzéke

l) Jegyző

2) Titkársági előadó

3) Adóügyi előadó

4) Gazdálkodási előadó

5) Pénzügyi előadó

6) Személyügyi előadó

SzMSz 1. számú függeléke5

A képviselő-testület tagjainak névsora

Palkovits János polgármester

Csóka Zoltán Józsefné,

Dr. Ecsédi Károly,

Hatos Csaba,

Huber Hedvig Erzsébet,

Szentesi Ervin,

Wild Róbert Ferenc,

SzMSz 2. számú függeléke5

A képviselő-testületi bizottságok tagjainak névsora

Pénzügyi Bizottság

Elnök: Huber Hedvig Erzsébet

Tag: Csóka Zoltán Józsefné

Külsős Tag: Majorosné Nagymarosi Rita

Szociális Bizottság

Elnök: Csóka Zoltán Józsefné

Tag: Hatos Csaba

Külsős tag: Őr Mária

Jogi és Ügyrendi Bizottság

Elnök: Wild Róbert Ferenc

Tag: Szentesi Ervin

Külsős tag: dr. Kecskés Katalin

SzMSz 3. számú függeléke3