14/2004. (XII. 1.) rendelet

Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének

14/2004. (XII.1.) rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való

gazdálkodás szabályairól.

Fertőrákos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79.§ (1) és (2) bekezdésében, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

A rendelet hatálya

1. §

  1. E rendelet hatálya kiterjed Fertőrákos Község Önkormányzatának tulajdonában lévő

  1. ingatlanokra,

  2. ingó vagyontárgyakra,

  3. vagyoni értékű jogokra,

  4. értékpapírokra,

  5. társasági részesedésekre.

  1. A rendelet hatálya kiterjed az (1) bek. meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba, bérbeadásra és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.

II. fejezet

A vagyongazdálkodás szabályai

2. §

  1. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának tárgyait a rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

  2. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának tárgyait a rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza.

  3. Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyait a rendelet 3.sz. függeléke tartalmazza.

3. §

  1. A vagyon elidegenítését, hasznosítását kezdeményezheti

  1. képviselő-testület és bizottsága,

  2. polgármester,

  3. jegyző,

  4. az önkormányzati intézmény vezetője.

  1. 3 Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon értékesítésénél Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény az irányadó.

  2. Nem kell versenytárgyalást tartani, ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el

      • ingó vagyon esetén a 500 E/Ft-ot,

      • ingatlan vagyon estén a 10 millió Ft-ot.

  3. ¹ A forgalomképes vagyonnal kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultságot a képviselő-testület gyakorolja.

  4. Az önkormányzat a vagyon tárgyának értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét

  1. ingatlan vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecsléssel,

  2. ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján,

  3. értékpapír esetén

      • tőzsdei árfolyam,

      • sajtóban közzétett vételi középárfolyam,

  1. - egyéb esetben névértékben határozza meg.

  1. 2 A (3) bekezdésben meghatározott értékhatár feletti vagyon versenytárgyaláson (nyilvános árverésen) történő értékesítésének szabályait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(7) 3 A Képviselő-testület mérlegelési jogkörében dönthet úgy, hogy a (3) bekezdésben meghatározott értékhatár alatti vagyon értékesítésére is versenytárgyalást (nyilvános árverés) tart azzal, hogy az árverési felhívást a helyben szokásos módon kell kihirdetni.

(8) 3Az ingatlan vagyon versenytárgyalás nélküli értékesítése esetén a kérelmező az értékbecslés díját a kérelem önkormányzathoz való beérkezését követő 15 napon belül köteles az önkormányzat bankszámlájára befizetni. Amennyiben a megadott határidőn belül az összeg nem érkezik meg, az ingatlan vagyon értékesítéséről szóló kérelem elutasításra kerül.

(9) 3Az értékbecslés önkormányzat számlájára befizetett összege az adásvételi szerződésben megjelölt vételárba beszámításra kerül, amennyiben az adásvétel a kérelmező hibájából, vagy visszalépése okán nem jött létre, a befizetett értékbecslési díjat a kérelmező elveszti.

4. §

  1. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát, ingyenesen, vagy kedvezményesen átengedni – más önkormányzat vagy állami szerv részére – a vonatkozó feladat és hatáskör átadásával együtt lehet.

  2. Az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyat ingyenesen átruházni csak közcélra, az önkormányzat kötelező feladatellátáshoz, valamint a település fejlesztését szolgáló tevékenység támogatására lehet.

4/A. § 4

Vagyonkezelői jog létesítése.

(1) Vagyonkezelői jogot kizárólag a Képviselő-testület és kizárólag a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban Nvt.) felsorolt vagyonkezelők részére lehet létesíteni, amennyiben az az önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódik, és biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Vagyonkezelői jog a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körébe tartozó vagyonelemekre jöhet létre.

(3) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy törvényben történő kijelöléssel.

(4) Vagyonkezelési szerződés a vagyon értékére való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(5) A Képviselő-testület a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

(6) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(7) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezheti meg az Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. pont b)-c) alpontjában meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló:

a) önkormányzati társulás,

b) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény,

c) az állam, a helyi önkormányzat, az a) és b) pontjában meghatározott személyek együtt vagy

külön-külön 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

(8) Vagyonkezelői jog létrejöttéhez – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. Törvény 16. § a) pontja értelmében – az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.

4/B. §4

Vagyonkezelési szerződés tartalma.

(1) A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon kívül – figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket;

b) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését;

c) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket;

d) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését;

e) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit;

f) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét;

g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját;

h) az Önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket;

i) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat;

j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat;

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát;

l) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is.

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult;

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor;

c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást;

d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy vagyonkezelési szerződés előírja.

(3) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,

d) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

e) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

(4) A vagyonkezelés ellenőrzése vagyonkezelők éves beszámoltatásával történik, melynek

keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.

Önkormányzati követelésről való lemondás

5. §

Az önkormányzat a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről

    1. bírói egyezség keretében,

    2. a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

    3. a kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel,

    4. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg.

Forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

6.§

  1. A forgalomképtelen vagyon esetenkénti bérbeadása évi 500 E/Ft értékhatárig, ha a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés az 1 évet nem haladja meg, a polgármester hatáskörébe tartozik.

  2. A polgármester a (1) bekezdésben gyakorolt hatáskörében gondoskodik a vagyontárgy használatára vonatkozó megállapodás, szerződés megkötéséről, tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről.

Korlátozottan forgalomképes vagyon feletti

rendelkezési jog gyakorlása

7. §

  1. ¹Az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, ha a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés az egy évet nem haladja meg, 500 EFt értékhatárig a polgármester, ezt meghaladó értékben, valamint gazdasági társaságba való beviteléről a képviselő-testület határoz.

  2. A vagyonkezelő önkormányzati intézmények használatában lévő vagyontárgyak (1) bekezdésben foglalt hasznosítása az intézmény feladatainak ellátását nem akadályozhatja, korlátozhatja, illetve veszélyeztetheti.

  3. Amennyiben a vagyontárgyakhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon további hasznosítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

III. fejezet

Záró rendelkezések

8. §

Ezen önkormányzati rendelet 2004. december 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/1996.(X. 10.) ÖK. számú rendelet hatályát veszti.

Palkovits János Dr. Ekker Éva

polgármester jegyző

¹= A 2/2007. (II. 1.) rendelettel megállapított szöveg. Hatályos: 2007. 02. 01.-től

2= A 9/2010. (VII. 16.) rendelettel megállapított szöveg. Hatályos 2010. július 17-től.

3= A 2/2013. (I. 29.) rendelettel megállapított szöveg. Hatályos 2013. február 7-től.

4 6/2014. (VI. 24.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg. Hatályos 2014. 07. 01. napjától.

2 A 14/2004. (XII. 1.) rendelet

1. számú melléklete

Általános szabályok

Önkormányzati vagyon értékesítésekor – figyelemmel e rendelet 3. § (3) bekezdésében foglaltakra – versenytárgyalást (nyílt árverés) kell tartani.

Az árverés kihirdetéséről, lebonyolításáról a polgármester (továbbiakban Kiíró) gondoskodik.

Az árverési felhívást (továbbiakban hirdetmény) Fertőrákos Község honlapján, hirdetőtábláján kell megjelentetni, valamint lehetőség szerint – ingatlan értékesítése esetén ingatlanértékesítéssel foglalkozó honlapokon, így különösen az ingatlan.com és expressz.hu honlapokon – hirdetési újságokban, valamint a megyei napilapban kell meghirdetni.

Az árverési eljárásban azon természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok (továbbiakban Ajánlattevők) vehetnek részt, akik/amelyek

a) jelentkezési lapot nyújtottak be (Jelentkezési lapot a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza),

b) nincs az önkormányzat felé adó- és egyéb (pl. bérleti díj, közterület-használati díj) tartozásuk, és az erről szóló igazolásokat az árverés megkezdésekor bemutatják, valamint

c) ha az ajánlati biztosítékot (továbbiakban bánatpénz) legkésőbb az árverés megkezdéséig Fertőrákos Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (9421 Fertőrákos, Fő utca 139. I. emelet) házipénztárába, vagy Fertőrákos Község Önkormányzatának bankszámlaszámára befizeti.

Bankszámlára történő befizetés esetén az árverésen való részvétel feltétele, hogy a bánatpénz összege Fertőrákos Község Önkormányzatának bankszámlaszámára az árverés időpontjáig beérkezzen, és erről az Ajánlattevő igazolást nyújtson be a Kiíróhoz.

Ingó dolog elidegenítése esetén a hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a licit tárgyának pontos megjelölését,

b) a licittárgyalás helyét és idejét,

c) tájékoztatást arról, hogy csak az vehet részt az árverésen, aki az árverési feltételeknek megfelel.

Ingatlan elidegenítése esetén a hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) az ingatlan címét, és helyrajzi számát, területét, műszaki jellemzőit (így különösen közmű ellátottság, komfortfokozat az ingatlan helyiségeinek száma, méretei, műszaki állapota stb),

b) az ingatlan használatával kapcsolatos esetleges szakhatósági kikötéseket, esetleges egyéb információkat, adatokat (környezetvédelmi, természetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogi kötöttségek, előírások stb.),

c) az ingatlan per-, teher- és igénymentességének bármilyen korlátozását,

d) az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját,

e) az árverés helyét, időpontját,

f) a pályázattal kapcsolatban további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámát,

g) a vagyontárgy megtekintésének időpontját,

h) a vagyontárgyra vonatkozó (esetlegesen készített) részletes dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit,

i) a pályázat nyelvének meghatározását,

j) értékelési szempontokat.

A Kiíró a jelentkezés benyújtására vonatkozó határidőt nem határozhatja meg a hirdetmény közzétételétől számított 10 munkanapnál rövidebb időtartamban.

A Kiíró a jelentkezési határidőt indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbíthatja, de ezt a tényt – az indok megjelölésével – a hirdetmény közlésével megegyező helyeken, az eredeti jelentkezési határidő lejárta előtt legalább 10 munkanappal köteles hirdetményben megjelentetni.

A Kiíró jogosult a hirdetményt a jelentkezési határidő előtt visszavonni, de erről a hirdetmény közlésével megegyező módon a jelentkezési határidő lejárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni.

A kikiáltási árat első ízben a vagyon becsült forgalmi értéke képezi.

Bánatpénz

A hirdetményben előírtak szerint az eljárásban való részvételt bánatpénz megfizetéséhez lehet kötni. Ennek összege a kikiáltási ár 10%-a.

A bánatpénzt legkésőbb az árverés megkezdéséig Fertőrákos Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (9421 Fertőrákos, Fő utca 139. I. emelet) házipénztárába, vagy Fertőrákos Község Önkormányzatának bankszámlaszámára lehet befizetni.

Bankszámlára történő befizetés esetén az árverésen való részvétel feltétele, hogy a bánatpénz összege Fertőrákos Község Önkormányzatának bankszámlaszámára az árverés időpontjáig beérkezzen, és erről az Ajánlattevő igazolást nyújtson be a Kiíróhoz.

A Kiíró a bánatpénz után kamatot nem fizet (így különösen, ha a nem nyert jelentkező nem vette fel a visszajáró összeget, illetve nem adott bankszámlaszámot a visszautalás érdekében), kivéve, ha a visszafizetési határidőt elmulasztja (így különösen, ha a meglévő adatok birtokában nem intézkedik a visszafizetésről).

A nyertes ajánlattevő esetében a bánatpénz az ajánlattevő által fizetendő ellenértékbe beszámításra kerül, azonban ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a bánatpénzt elveszti. Az elvesztett bánatpénz az önkormányzatot illeti meg.

A Kiíró bánatpénzt a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás érvénytelenségének megállapítása esetén, illetve – az ajánlatok elbírálását követően – a nem nyertes ajánlattevők részére köteles 15 munkanapon belül visszafizetni.

Érvénytelen, eredménytelen eljárás

Érvénytelen az árverési eljárás, ha

a) jelentkezési lapot a jelentkezési határidő után nyújtották be.

b) jelentkezési lapot olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki az önkormányzattal szembeni, korábbi fizetési kötelezettségét (helyi adó, bérleti díj stb.) nem teljesítette,

c) az ajánlattevő a bánatpénzt nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre,

d) az árverési eljárás során az összeférhetetlenségi szabályokat (összeférhetetlenségi szabályokat lásd az értelmező rendelkezéseknél) megsértették, vagy akkor is, ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el.

Eredménytelen az árverési eljárás, ha

a) nem érkezett be jelentkezési lap,

b) kizárólag érvénytelen jelentkezési lap érkezett,

c) nincs érvényes licit.

Az árverés lefolytatása

Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben közzétett határidőig, a megjelölt módon a jelentkezését leadta, és az egyéb részvételi feltételeknek megfelel.

Az a magánszemély, aki az árverési szabályoknak megfelelően jelentkezett, az árverésen meghatalmazott útján is képviseltetheti magát. Ebben az esetben a meghatalmazott köteles magát közokirattal igazolni, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szabályainak megfelelő meghatalmazást bemutatni az árverés levezetőjének.

Az árverés levezetéséről a polgármester gondoskodik.

Az árverésről árverési jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet 5 évig meg kell őrizni, továbbá ilyen jellegű ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző szerv, személyek rendelkezésére kell bocsátani.

Az árverést levezető ismerteti:

a) az árverés tárgyának adatait (hrsz., tulajdoni lapszám, tulajdoni hányad)

b) a hirdetés hitelességének körülményeit,

c) a kikiáltási árat,

d) a lebonyolítás szabályait.

A licitlépcsők mértéke a kikiáltási ár 10.000 Ft-ra kerekített 2 %-a, de minimum 10.000 Ft. Amennyiben az aktuális licitlépcsőt meghaladó ajánlat nem érkezik, de az árverés lezárásának folyamán újabb ajánlat érkezik, az automatikusan a következő licitlépcsőre tett ajánlatnak minősül.

Negatív licit nem lehetséges.

Az árverés nyertese az, aki a többi érvényes ajánlathoz képest a legmagasabb összegű – de az aktuális kikiáltási árat elérő vagy meghaladó – érvényes árajánlatot teszi.

A nyertes ajánlattevő – az árverést követő 10 munkanapon belül – köteles az általa megajánlott licitösszeg és a letétbe helyezett bánatpénz közötti összeg különbözetét a Kiíró által megjelölt bankszámlára befizetni, valamint a szerződés megkötéséhez szükséges adatait a pályázat Kiírójának megadni és az árverésen vállalt feltételek szerinti szerződést megkötni.

A licit menete

Ajánlatot kézfelemeléssel az árverés levezetője által megjelölt licitlépcsőkre tehető. A licitálásba bármikor be lehet szállni, illetve a licitálásból bármikor ki lehet szállni.

Bekiabálásos ajánlattételre nincs mód.

Az árverés a licitösszeg háromszori bejelentését követően lezárásra kerül, ezt követően ajánlattételre nincs lehetőség.

Az eredmény az árverés lezárását követően azonnal megállapításra kerül.

Azok közül, akik a kikiáltási árat, vagy az azt meghaladó ajánlatot többen is tartják – és nincs aki azt meghaladó ajánlatot tesz –, az árverés nyertesét sorsolással kell kiválasztani.

Új árverést kell kihirdetni abban az esetben, ha

a) második legkedvezőbb vételi ajánlattevő vásárlása valamilyen okból meghiúsul

b) az árverési eljárás bármely okból érvénytelen, vagy eredménytelen volt

Új árverés esetén a Kiíró egy alkalommal, legfeljebb 10%-kal csökkentett induló értékkel újabb liciteljárás megindításáról dönthet.

Adásvételi szerződés megkötése

A Kiírónak az adásvételi szerződést az árverés nyertesével kell megkötnie. A nyertes visszalépése esetén – ha erre vonatkozó kitétel a hirdetményben szerepel – a pályázat soron következő helyezettjével lehet megkötni a szerződést, amennyiben annak ajánlata megfelelő a Kiíró számára.

Adásvételi szerződést csak a jelentkezési lapon szereplő személlyel köthető.

Az árverésen kialakult végösszeg és a bánatpénz közötti különbséget az árverésen nyertes fél az árverés napját követő 15 munkanapon belül utalja Fertőrákos Község Önkormányzatának bankszámlaszámára.

Az árverésen kialakult végösszeg és a bánatpénz közötti különbség készpénzben történő megfizetésére nincs mód.

Adásvételi szerződést az árverés napjától számított 15 munkanapon belül kell megkötni az árverésen nyertes személlyel, vagy szervezettel.

Az árverésen kialakult végösszeg és a bánatpénz közötti különbség megfizetésére, és az adásvételi szerződés megkötésére nyitvaálló 15 munkanapos határidő 30 munkanapra módosul annál a nyertes ajánlattevőnél, aki munkáltatói támogatás, lakás-takarékpénztári kifizetés, állami gondozásból kikerült személy részére nyújtott támogatás igénybevételére alapozva vesz részt az árverésen, és az erről szóló hiteles igazolást az árverés megkezdése előtt a Kiírónak átadja.

Az árverésen kialakult végösszeg és a bánatpénz közötti különbség megfizetésére nyitvaálló 15 munkanapos határidő további 30 munkanappal (összesen 45 munkanap) nő annál, aki a vételárat banki hitel felhasználásával kívánja kiegyenlíteni.

Ebben az esetben az árverés napjától számított 15 munkanapon belül az árverésen nyertes fél köteles a letétbe helyezett bánatpénz és a megajánlott licitösszeg 50 %-a közötti különbséget megfizetni és tulajdonjog fenntartással adásvételi szerződést kötni. A vevő által megajánlott teljes vételárat az árverés napjától számított 45 munkanapon belül kell kiegyenlíteni. Az adásvétel során vevő az általa megajánlott licitösszeg 20 %-át foglaló címén fizeti meg vevő részére.

A tulajdonjog bejegyzéséhez az árverési megbízott a teljes vételár beérkezését követő 5 munkanapon belül köteles kiadni a hozzájáruló nyilatkozatot.

Ha a nyertes ajánlattevő a megjelölt határidőkig a fizetési és/vagy szerződéskötési kötelezettségének nem tesz eleget, a szerződéskötési jogosultságát és az általa megfizetett bánatpénz teljes összegét elveszti.

A lakás-takarékpénztári kifizetés elmaradása; a támogatás, banki hitel elutasítása a nyertes ajánlattevőnek felróható körülménynek minősül.

Amennyiben a nyertes ajánlattevő a vételárat banki hitel felhasználásával kívánja kiegyenlíteni és a megjelölt határidőkig a fizetési és/vagy szerződéskötési kötelezettségének nem tesz eleget, a szerződéskötési jogosultságát elveszti, és a megajánlott, bánatpénzként/foglalóként megfizetett összeget elveszti a fennmaradó rész 15 munkanapon belüli kamatmentes visszafizetése mellett.

Amennyiben a nyertes ajánlattevő szerződéskötési jogosultságát elvesztette, mindazokat az ajánlattevőket, akik a licitárat elérő vagy meghaladó ajánlatot tettek, erről írásban értesíteni kell. Az értesítésben, 15 napos véghatáridő tűzésével fel kell őket hívni ismételt írásos ajánlattételre. Ha a felhívási határidőben érvényes, és a licitárat legalább elérő írásos ajánlatok érkeznek, a Kiíró az előző bekezdésekben foglaltak értelemszerű alkalmazásával a szerződést a legjobb ajánlattevővel köti meg.

Értelmező rendelkezés

E rendelet alkalmazásában összeférhetetlenséget kell megállapítani, ha az elbírálásban az a természetes személy, szervezet, illetőleg képviselőjük vesz részt, aki maga is ajánlattevő vagy

a) annak közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont),

b) annak munkaviszony alapján felettese, vagy alkalmazottja,

c) annak más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója, vagy foglalkoztatottja,

d) ha bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése.

2 A 14/2004. (XII. 1.) rendelet

2. számú melléklet

Jelentkezési lap

Fertőrákos Község Önkormányzat az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló többször módosított 14/2004. (XII. 1.) Ör., valamint Fertőrákos Község Önkormányzat Képviselő-testületének …………/2010. (VI. 1.) számú határozata alapján, az önkormányzat tulajdonában álló ……….. helyrajzi számú, természetben 9421 Fertőrákos …….utca……..szám alatti ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára kiírt nyilvános árverésre az alábbi jelentkezési lap kitöltésével jelentkezem.

Jelentkező magánszemély neve:

Címe:

Telefonszáma:

E-mail címe:

Adószáma:

Jelentkező jogi személy neve:

Árverésen részt vevő képviselő neve:

Cégbírósági bejegyzés száma:

Székhelyének címe:

Telefonszáma:

E-mail címe:

Adószáma:

Árverésen részt vevő meghatalmazott neve:

Nyilatkozom, hogy a pályázati anyagot megismertem, az abban, valamint a fenti önkormányzati rendeletben foglaltakat elfogadom.

Kelt Fertőrákos, 20 . hó nap

Aláírás

4 A 14/2004. (XII. 1.) rendelet

4. számú függeléke

Azon vagyonelemek, melyre vagyonkezelői jog létesíthető:

  1. Fertőrákos belterület 1134/1 helyrajzi szám (Fertőrákosi Általános Iskola Felső tagozat);

  1. Fertőrákos belterület 1138 helyrajzi szám (Fertőrákosi Általános Iskola Alsó tagozat);