13/2011.(VI.30.) Ör.

a helyi állattartás szabályairól

Fertőrákos község Önkormányzata az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében,  valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31.§ (2) bekezdése, és a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben foglalt szabályozás alapján a helyi állattartás szabályozására vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben megállapított kivétellel - Fertőrákos község közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki egészségügyi és állategészségügyi intézmény, kísérleti és kutatóintézet, cirkusz, állatkert, vadaspark, gyepmesteri telep, állatforgalmazási és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedő, a fegyveres erők, rendészeti szervek által folytatott állattartásra, valamint kiállítások, rendezvények alkalmával bemutatásra kerülő állatokra és külön jogszabályban meghatározott – veszélyes és veszélyesnek minősített – állatok tartására.

2. §

(1) Állattartás szabályozása szempontjából a község területe az alábbi állattartási övezetekre oszlik:

a) belterületi övezet,

b) külterületi övezet.

Értelmező rendelkezések

3. §

(1) A rendelet alkalmazásában:

1. állattartó: az állat tulajdonosa, tartója, az állat felügyeletét ellátó személy,

2. állatviadal: az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést, vagy halált okoz,

3. közvetlen szomszéd családi házas övezetben: két oldalszomszéd, a hátsó szomszéd és a hátsó szomszéd mellett lévő bal és jobb szomszédos ingatlan tulajdonosa,

4. mezőgazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi (kacsa, liba, tyúk, pulyka, galamb, gyöngytyúk), a gazdasági célból tartott prémes haszonállat (pézsma, nutria, nyérc, ezüst és kékróka, nyúl), a gazdasági haszon céljával tartott futómadár (strucc, emu), ill. vadak (fácán, fürj) egyéb tenyésztett gazdasági állat (csiga, selyemhernyó), méhcsalád,

5.  nagyhaszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér és hasonló fajok,

6.  közepes haszonállat: sertés, juh, kecske és hasonló fajok,

7.  kishaszonállat: baromfifélék, galamb, házinyúl és hasonló fajok,

8.  prémes haszonállat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény és hasonló fajok,

9. méhcsalád

10. kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszállat, kistestű rágcsálók,

11. egyéb állat: Magyarországon nem honos állat, vagy hazánkban honos vadon élő állat,

12. veszélyes állat: a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1.számú mellékletében felsorolt fajok egyedi, valamint a veszélyes állattá nyilvánított állat,

13. védett és fokozottan védett állat: védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. §-ban meghatározott állat,

14. kóborállat: a háziasított állatok gazdátlan egyedei;

15. állattartás: az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétől gondoskodásától függ, továbbá olyan tevékenység amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására, munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul.

16.  nem minősül állattartásnak: a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 3 baromfi, egy sertés, melyet legfeljebb két napig a lakásban, vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak,

17.  vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal látott el,

18.  őrző-védő eb: az, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, ill. amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja,

19.  veszélyes és veszélyesnek minősített eb: a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 7.§  alapján,

20.  eb sétáltatás: közterületen - ha a rendelet eltérően nem rendelkezik - minden ebfajtának pórázon és a 20 cm marmagasságot meghaladó ebek szájkosárral történő vezetése,

21.  eb futtatás: az állatnak póráz nélküli szabadon engedése.

Az állattartás közös szabályai

4. §

(1) Állat az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz, stb.) nélkül tartható.

(2) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai ne szenvedjenek sérelmet. Az állattartó köteles az állattartás során a hatályos jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(3) Belterületi övezetben külön engedély nélkül  - ingatlanonként - az alábbi mennyiségű állat tartható:

a) kishaszonállat, valamint prémes haszonállat legfeljebb 40 db (és azok szaporulata legfeljebb 3 hónapos korig, illetve az anyától való elválasztásukig),

b) közepes haszonállat legfeljebb 10 db (és azok szaporulata legfeljebb 6 hónapos korig, illetve az anyától való elválasztásukig),

c) nagyhaszonállat legfeljebb 2 db (és azok szaporulata legfeljebb 6 hónapos korig, illetve az anyától való elválasztásukig),

d) kedvtelésből tartott állatok közül legfeljebb 4 darab, ezek közül legfeljebb 2 darab eb (és azok szaporulata legfeljebb 6 hónapos korig, illetve az anyától való elválasztásukig) és legfeljebb 2 darab macska (és azok szaporulata legfeljebb 6 hónapos korig, illetve az anyától való elválasztásukig).

(4) Az állattartó az e rendelet hatálybalépése idején fennálló állatállománya fenntartására irányuló kérelme a Képviselő-testület Községfejlesztési Bizottságának hatáskörében egyedileg kerül elbírálásra. A Községfejlesztési Bizottság a kérelem egyedi elbírálásakor köteles beszerezni az e rendelet 3. § (1) bekezdés 3. pontjában felsorolt szomszédos ingatlan tulajdonosának írásbeli véleményét.

(5) Külterületi övezetben a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartásával valamennyi haszonállat tartható. A haszonállatok száma nem esik korlátozás alá.

(6) Az állatartó köteles gondoskodni az állatainak megfelelő tartásáról, etetéséről és gondozásáról, köteles továbbá a beteg, illetve a betegségre gyanús állatot e tartási helyen elkülöníteni és azt a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni.

(7) Az állattartó az esetlegesen okozott kárért a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv állattartókra vonatkozó felelősségi szabályai szerint felel.

Állatvédelmi szabályok

5. §

(1)       Az állatnak tilos indokolatlan, vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést, vagy sérülést okozni,  így különösen az állatot nem szabad

a) kínozni,

b) emberre vagy állatra uszítani, ill. állatviadalra idomítani,

c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű    táplálás esetét,

d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,

e) a teljesítő képességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,

f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.

(2)  Tilos állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.

(3)   Tilos állatviadal céljára

a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni,

b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.

(4)  Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.

(5) Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

(6) Az állatok tartására szolgáló létesítményeket és azok környékét az állattartó köteles naponta legalább egyszer, amennyiben indokolt, többször takarítani, s azokat szükség szerint fertőtleníteni, továbbá köteles gondoskodni az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzésről.

(7) Az állatok tartására szolgáló létesítményekben és azok környékén a kártékony rágcsálókat és rovarokat az állattartó köteles rendszeresen irtani.

(8) Az állattartás során az állattartó köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az állattartás a környezetet ne szennyezze.

(9) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának, élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

(10) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére, élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.

(11) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

Haszonállattartás szabályai

6. §

(1) Az állatok tartására szolgáló létesítmények és az ezekhez tartozó kiegészítő létesítmények (trágya- és trágyalé tároló) létesítésére, elhelyezésére az építésügyi előírásokon kívül az állategészségügyi, a közegészségügyi és a köztisztasági szabályok az irányadóak.

(2) Az állattartásra szolgáló létesítményeket könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd aljzattal kell ellátni. Állatokat tartani szilárd falazatú (tégla vagy ezzel egyenértékű) szerkezettel megvalósított építményben lehet.

(3) A trágyát szivárgásmentes, zárt trágyagyűjtőben kell tárolni, ahol a trágyagyűjtőnek vízhatlan aljzatúnak kell lennie. A trágyagyűjtőt zárt fedéllel kell ellátni.

(4) A trágyalé gyűjtésére szivárgásmentes, zárt fedéllel ellátott trágyalé gyűjtőt kell létesíteni, amely könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal ellátott, megfelelő lejtésű és zárt elfolyón keresztül van a zárt tárolóba bekötve.

(5) A trágyalé- és trágyagyűjtőt szükség szerint kell üríteni.

(6) Belterületen trágyát nyitottan tárolni csak talajerő visszapótlás céljára lehet, amit az ingatlan használója 48 órán belül köteles a földbe beforgatni. Ellenkező esetben a trágyát el kell szállítani.

(7) Az állattartónak biztosítania kell, hogy a trágyalé a szomszéd telkére és a közterületre ne folyhasson át. Közcsatornába (csapadék és szennyvízcsatornába) trágyalevet bevezetni tilos.

(8) Az újonnan épült állattartó épület mellett a híg trágya és trágyalé részére zártrendszerű, fedett tárolót kell kialakítani. A trágyatelepet szükség szerint kell üríteni úgy, hogy a szállítás az utakat, a közterületet ne veszélyeztesse, ne szennyezze.

Haszonállattartással kapcsolatos épületek elhelyezése

7. §

(1) Az e rendelet hatálybalépését követő új állattartási létesítmény építésekor, bővítésekor az e rendelet 1. számú mellékletében foglalt védőtávolságokat be kell tartani. A védőtávolságot a lakóingatlan és az állattartásra szolgáló épület egymáshoz legközelebb eső nyílásai között légvonalban kell érteni.

(2) Új állattartási létesítmény építésekor, bővítésekor az építmény szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kialakítani.

Az állatok kihajtására és legeltetésére vonatkozó külön szabályok

8. §

(1) Tilos haszonállatot a közterületen tartani, vagy magántulajdonban álló ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. A haszonállat által közterületen okozott szennyeződést, ürüléket az állatartó azonnal köteles eltávolítani.

(2) Haszonállatot csak legeltető helyen szabad legeltetni.

(3) Közterületre legeltetés céljából állatot kihajtani tilos.

(4) A haszonállatokat hajtásukkor a közterületen őrizetlenül hagyni tilos.

(5) A haszonállatok kihajtásáról és őrzéséről az állatartó köteles gondoskodni.

Méhek

9. §

(1) A méhészkedés folytatása során a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásait be kell tartani.

(2) Méhészetet közös használatú épülettől és szomszéd ingatlantól legalább 10 méter, használatban lévő utaktól az út szélétől számított legalább 15 méter távolságon túl szabad elhelyezni.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott távolságokat a kaptár kijáratától kell számítani.

(4) Többlakásos házak udvarán, vagy közös használatú ingatlanon csak az összes tulajdonos hozzájárulásával tarthatók méhek.

(5) A méhészkedést annak gyakorlója a jegyzőnek köteles bejelenteni, aki a méhészeket és a méhállományt nyilvántartásba veszi.

(6) Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakásával összefüggő saját területén van, a méhész köteles jól látható helyen a nevét, lakcímét (legalább 30 cm x 40 cm nagyságú táblán) kihelyezni és a terület tulajdonosának hozzájárulását kérni a letelepedéshez.

(7) A méhész köteles a méheinek a közigazgatási területről történő helyváltoztatását, illetve visszaérkezését bejelenteni az önkormányzatnál.

A kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozó rendelkezések

10. §

(1) Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal.

(2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét szükségtelenül ne zavarja.

(3) Kedvtelésből tartott állatot tartósan kikötni tilos.

(4) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztessék más állatok – kivéve ragadozó állatok táplásására szánt élő egyedek -, illetve az ember biztonságát.

(5) Kedvtelésből tartott állatok tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és tartása során

a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit figyelembe venni,

b)az állatot fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának megfelelően olyan élelemmel ellátni, amely annak jólétét szolgálja.

Ebtartásra vonatkozó szabályok

11. §

(1) Az eb tulajdonosa köteles ebét úgy tartani, hogy az a szomszéd lakók nyugalmát, mások  testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon.

(2) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.

(3) Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át. Az utcafronti kerítésnek olyan zártnak kell lennie, hogy azon az eb kinyúlni, kibújni ne tudjon.

(4) Harapós vagy támadó természetű ebet a nap minden szakaszában csak kiszabadulását, illetve elszabadulását megakadályozó módon szabad tartani. A közterületre nyíló bejáraton a harapós kutyára utaló táblát jól látható helyen el kell helyezni.

(5) Az eb tartója köteles az állata állategészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvosnak bejelenteni, ha az állata

a) a három hónapos kort elérte,

b) elhullott vagy elkóborolt, vagy

c) új tulajdonoshoz került. Ez esetben a változást az új tartási helyen az állata állategészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvos felé az új tulajdonosnak is be kell jelentenie.

(6) Az állattartó köteles:

a) minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen saját költségén állatorvossal beoltatni az alábbiak szerint:

aa) a három hónapos kort elérteket 30 napon belül,

ab) az első oltást követően 6 hónapon belül,

ac) ezt követően évenként.

b) az oltási könyvet megőrizni, azt az immunizálás megtörténtét ellenőrző állategészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából.

c) az oltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól nyolc napon belül az oltási könyv pótlását kérni.

12. §

(1) Az ebeket évenként egyszer, a hatósági állatorvos által a helyben szokásos módon kihirdetett időpontban veszettség ellen - a tulajdonos költségére - be kell oltatni. Az állatorvos az oltás tényét köteles igazolni.  Az oltást az ebtartó megrendelésére a tartási helyen illetve az állatorvosi rendelőben is el lehet végezni. Ez esetben a felmerülő többletköltséget megrendelő köteles megfizetni.

(2) Amennyiben az eb valakit megmar, illetve embernek sebesülést okoz, az eb tulajdonosa köteles az állatát állatorvossal megvizsgáltatni. Az állatorvosnak kötelessége a vizsgálat eredményéről, valamint a veszettség elleni oltásról kiállított igazolást a sérült személy részére átadni.

13. §

(1) Közterületen, illetve  lakóház közös használatú helyiségeiben és annak udvarán az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 20 cm-nél magasabb marmagasságú fajtába tatozó ebet (pl: német juhász, óriás schnauzer, kuvasz, komondor, nagy testű pásztor és juhászkutyák, dog, doberman, rotweiler, argentin dog stb. és más nagy testű fajtatiszta illetve keverék kutyákat)  pedig szájkosárral is el kell látni.

(2) A 14 éven aluli gyermek olyan ebet nem vezethet, amelynél szájkosár alkalmazása kötelező.

(3) Külterületre kutyát futtatni csak szájkosárral lehet kivinni.

(4) Társbérlet, albérlet, bérlőtársi jogviszony esetén az eb tartáshoz szükséges a társbérlő, főbérlő, bérlőtárs hozzájárulása.

(5) Ebtenyészetet belterületen kizárólag családi ház kertjében, a polgármester külön engedélyével és a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének, a hatósági állatorvosnak, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakvéleményét.

(6) Az ebek csak állatkínzó módszerek alkalmazása nélkül tarthatóak, gondoskodni kell etetésükről, itatásukról.

(7) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterület útjait, tereit ne szennyezze. Az eb által keletkező szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb tartója köteles az erre a célra rendszeresített alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) magánál tartani és ellenőrzés esetén az arra jogosult személynek bemutatni.

14. §

(1) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve ott tartani:

a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, kivéve ha ott az elhelyezés megfelelő feltételei biztosítottak,

b) üzletbe, élelmiszer raktárba,

c) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére, kegyeleti helyre,

d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézménybe,

e) óvodába, diákszállásra, munkásszállásra,

f) játszótérre, homokozók területére, olyan zöldterületre, ahol tábla tiltja az ebek beengedését, bevitelét.

(2) E § (1) bekezdésében foglaltakra kivételt képeznek a vakvezető, őrző-védő, ill. munkakutya feladatot ellátó ebek.

Kóbor állatokra vonatkozó szabályok

15. §

(1) A kóbor állatok elfogásáról, és megfelelő helyre szállításukról az Önkormányzattal szerződésben álló szolgáltató gondoskodik, aki a rendelkezésre álló adatok alapján köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését.

(2) Az elfogott és a telepre szállított kóbor állatot - a tartás költségének megtérítését követően - az igazolt tulajdonosa 8 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott kóbor állattal a kóbor állat befogására szerződött szolgáltató szabadon rendelkezhet (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja, értékesítheti). Értékesítés esetén az új eb tartó köteles az ebet veszettség ellen haladéktalanul beoltani az értékesítést felügyelő hatósági állatorvossal.

Az állatbetegségek megelőzése és leküzdése

16. §

(1)       A magánszemély által folytatott állattartás során eb, macska, baromfi, három hetesnél fiatalabb bárány, kecskegida, malac és borjú  és hasonló testméretű állat hulláját az állattartó saját ingatlanán – legalább 60 cm földtakarással  – eláshatja, az ettől nagyobb testű elhullott állatok esetében az állategészségügyi hatóság utasításai szerint köteles eljárni. Az állattartó elhullott állatának elszállítását és ártalmatlanítását díjfizetés ellenében kérheti.

(2) Minden állattartó köteles az állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását, vagy fertőző betegség miatti levágását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani.

Szabálysértési rendelkezések

17.§ ¹

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

18. §

(1) E rendelet 2011. május 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) Azon állattartók, akik a kihirdetéskor e rendelet rendelkezéseibe ütköző módon folytatnak állattartást, 2013. január 1. napjáig kötelesek tevékenységüket e rendelet előírásainak megfelelően megváltoztatni.

(4) E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

Kelt Fertőrákos, 2011. április 20.

Baltigh Márta                                                dr. Nagy Attila

Polgármester                                                         Jegyző

¹ Módosította a 9/2012. (IV. 24.) Ör. Hatálybalép 2012. május 31. napján.

1. számú melléklet

Új állattartó épület építése, illetve bővítése során kötelezően betartandó

védőtávolságok meghatározása

1. Az állattartásra szolgáló építmény (ól, istálló, kifutó, trágyatároló, trágyalé-tároló, stb.) elhelyezésére megállapított minimális védőtávolságok:

Nagytestű haszonállat esetén:

- szomszédos lakó- vagy üdülőépülettől                               20 m,

- szomszédos telek határától:                                                  1,5 m

 (ha nincs tömör fal vagy zárt kerítés)

- ásott kúttól                                                                         15 m,

- fúrt kúttól                                                                           10 m,

- fürdőmedencétől                                                                10 m,

- hátsó kerttől                                                                          6 m,

- közterülettől                                                                          1 m.

Közepes- és kistestű haszonállat, prémes haszonállat  esetén:

- szomszédos lakó- vagy üdülőépülettől                               10 m,

- szomszédos telek határától:                                                  1,5 m,

(ha nincs tömör fal vagy zárt kerítés)

- ásott kúttól                                                                          15 m,

- fúrt kúttól                                                                             5 m,

- fürdőmedencétől                                                                  5 m,

- hátsó kerttől                                                                          6 m,

- közterülettől                                                                        15 m.

Trágya- és trágyalé tároló minimális távolsága:

- szomszédos lakó- vagy üdülőépülettől                               20 m,

- szomszédos telek határától:                                                  1,5 m

- ásott kúttól                                                                          15 m,

- fúrt kúttól                                                                           10 m,

- fürdőmedencétől                                                                10 m,

- hátsó kerttől                                                                         6 m,

- közterülettől                                                                         1 m;

2. A kishaszonállat, a prémes haszonállat valamint a kedvtelésből tartott állatok tartása esetén (a eb, macska  kivételével) az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni. Az állattartás céljára  lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, ha nincs tömör kerítés a kettő között. Ilyenkor a kerítéstől számítva legalább 1 méteres sávot szabadon kell hagyni amit sövénnyel kell beültetni.