Bán János: Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története.

Évtizedeken keresztül feledésre ítélték Fertőrákost, ahogy majdnem feledésbe merült eme kézirat is. Az elmúlt 10 év azonban újra elindította a fejlődést, megteremtve annak lehetőségét, hogy a község lassacskán ismét visszaszerezhesse régi hangját.

Bán János kanonok úr hiánypótló munkájának kiadását, hol politikai, hol pedig anyagi gondok akadályozták. Írói vénáját megjelent írásaiból ismerhetjük, többek közt neki köszönhető a soproni katolikus egyház történetének feldolgozása.

Fertőrákosról sokszor és sokan írtak, de az első levéltári kutatásokon is alapuló, összefüggő munka Bán János nevéhez fűződik, aki nyugalomba vonulása után Fertőrákoson (is) kötelességének érezte az általa megismert és „védőszárnya alá vont” közösség múltjának felkutatását és írásos rögzítését.

Bár munkája a kutatók számára forrásértékű alapműnek számít a község történetének megismeréséhez, kéziratos formája miatt eddig csak „kivételezettek” juthattak a csupán egyetlen közgyűjteményi könyvtárban megmaradt, sok helyütt alig olvasható, vélhetően utolsó példányhoz.

Bán János munkájában a levéltári forrásokon túl felkutatta az egyházközség iratanyagát, a település különböző intézményeinek még fellelhető iratait, s ezekből tárja elénk Fertőrákos gazdasági, politikai és kulturális életének tényeit, eseményeit, azaz a község törtnetét a kezdetektől 1946-ig.

Örömmel nyújtjuk át e művet most, a magyar állam milleniumi, s községünk első okleveles említése 801. évében mindazoknak, akik meg kívánják ismerni „Racus” - „Kroisbach” - „Fertőrákos”, a Fertő menti szűkebb haza egy gazdag múltú települése történetét, az itt élt szorgos elődök cselekedeteit, vagy a velük történt eseményeket. 

Az ICOMOS (International Council On Mouments and Sites) Német Nemzeti Bizottsága köszönetét fejezi ki a szerzőknek, mindenek előtt dr. Winkler Gábor építésznek, aki egyúttal a magyar változat elkészítésével járó munkát is magára vállalta.

Események időrendben

A kötet a Száz magyar falu könyvesháza című sorozat keretében a magyar állam millenniumára jelent meg. Az államalapítás ezredik évfordulóján, száz kötetben száz kiválasztott falu egyéni történetét tették közzé. A kiválasztás, amely helyi levéltári, közgyűjteményi szakemberek közreműködésével ment végbe, olyan szempontokat vett figyelembe, hogy azokra a falvakra kerüljön sor, amelyek egy kissé a magyar történelem kontinuitását jelképezik. Azokra a falvakra, amelyek valami módon fontos eseményekkel vagy neves szereplők életútjával kapcsolódtak össze. A sorozat szerkesztői szeretnék, ha a kis helyi közösségek és azok egykori lakói, szereplői sorsának, küzdelmeinek válságokat is átvészelő, cselekvő erejének számbavételével e sorozat egy olyan szélesebb, személyesebb múltat tudna bemutatni olvasóinak, amely a mai nemzet öntudatát, önbizalmát, alkotókézségét is erősíteni tudja. (Kosáry Domonkos ajánlásával)