Karcfalva (Románia)

karcfalva

karcfalvaKarcfalva 2008-óta testvértelepülése Fertőrákosnak.

Erdély keleti részén, a Csíki-medence felső csücskén fekszik, a tengerszint felett mintegy 720-725 méter magasságban. Keletkezéséről nem maradtak fenn írott emlékek, de a székelyek Csíki-medencei betelepedésük és szálláshelyeiknek falurendszerré fejlődéséből következtetve a XII. század végére – XIII. század elejére tehető. Ha azonban – a történészek szerint – figyelembe vesszük az 1332-1336. Évi pápai tizedlajstromot, bizonyosra tehető, hogy Karcfalva is a környező falvakkal együtt már akkor létezett, mint település. Vita tárgyát képezi a falu kezdeti elnevezése, de mint Nagyboldogasszony egyházközség már az 1400-as évek okirataiban is szerepel, bizonyítékként a XIV-XV. században épült, Jenőfalvával azóta is közös templom. Nagyboldogasszony egyházközségnek pedig Karcfalva volt akkor és most is a központja.

A legelső régészeti leletek a XVIII. század végén kerültek napfényre. Ezek főleg a templom környékéről, valamint annak átalakítása folyamán fedezték fel. A bronz csészék, bronz üst, bronzkés és egyéb tárgyak az akkori plébános, Némethy József leírása alapján a régészek e tárgyak korát még a Kr. előtti évekre teszik.

Karcfalva lakói a székelység szerves részeként letelepedésükkor nemzetségi szervezetben élnek, hadi kötelezettségeik fejében bizonyos szabadságjogokat nyernek, polgári ügyeiket önigazgatási jogaik és rendszabályaik alapján intézik. Akárcsak a többi székely falvak, e település is tízesekre van felosztva, amelynek a gyakorlatban katonai szempontból van jelentősége. Az 15oo-as évektől azonban kialakul a társadalmi rétegződés, megjelennek a főemberek, jobbágytartók, zsellérek, jobbágyok stb. Az idők folyamán különféle hadjáratban vesznek részt, katonáskodnak, de elégedetlenkednek is a hatalommal szemben, felkelést szítanak, és mindezeknek keservesen viselik következményeit. Az 16l4-es összeírás szerint a faluban mintegy 52 család él, közöttük lófők, szabadok, ősjobbágyok, fejekötöttek, zsellérek, szolgák. 1694 elején a Csíkba betört tatárok felégetik a falvakat –közöttük Karcfalvát is -, sok embert megölnek vagy rabságba hurcolnak. Némi változás az 17oo-as évek elején történik, amikor a lakósság inkább a mezőgazdaságból él, de az osztrák uralom elnyomó politikája megpecsételi a székelység sorsát. Így a következő fél évszázadban a falu legfőbb gondja az adótörlesztés terhe lesz. Mindezt még súlyosbítja az 1762-1764 között sorra kerülő erdélyi határvédelem újjászervezése, amikor a karcfalviakból is erőszakkal sokat besorolnak a határőrségbe. Ehhez kapcsolódik a mindenki által ismert „madéfalvi veszedelem” is, amikor sok székely családot mészároltak le. A hosszabb katonáskodás idején az otthon maradottak ügyeit a falugyűlés, a faluszéke, a falusbíró és az esküdtek intézik. 184l-ben Karcfalva, mint község vásártartási jogot kap, amelynek keretében minden csütörtökön heti piacot tarthat, ami a jelenben is így történik.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc után a község a polgárosodás útjára lép. Fellendül a kereskedelem, üzletek, vendéglők nyílnak, kialakul a kisipari tevékenység. A XX. század elejétől fokozódik az ipari tevékenység, amely a falusi kézműves mesterségekre korlátozódik, mint például kovács, lakatos, gépész, cipész, asztalos, tímár stb. E közben megjelennek a vízimalmok és fűrésztelepek, lendületet vesz a fűrészáru előállítása, főleg exportra termelnek a nagyobb üzemek. Az Orbán József féle fűrészgyár már 1927-ben két keretfűrésszel működik, és miután áramfejlesztőt is felszerelnek, 1929-től villanyáramot szolgáltat a község egy részének. A lakósság fő foglalkozása azonban a földművelés és az állattenyésztés marad. A falu fő jövedelmi forrása az erdő és legelő, amely a közösség tulajdonát képezi. Megalakul a közbirtokosság, amelynek kezelését választott szerv intézi, a tagság u.n. jog alapján részesül a jövedelemből.

A békés fejlődést később befolyásolja a II. világháború, de annak megszűnése sem hoz nyugalmat a községben. Szárazság, éhínség, munkanélküliség sújtja a lakosságot, ezért többen elvándorolnak Biharba, ahol kedvezőbb megélhetési viszonyok vannak. Majd jön az államosítás, a kollektivizálás, s ezzel a karcfalviak élete is gyökeresen megváltozik. A családtagok egy része a kollektív gazdaságban dolgozik, a többi más kereseti lehetőség után néz, Csíkszeredába ingáznak, ahol a gyárakban dolgoznak, vagy akár be is költöznek a városba.

Az l989 decemberi fordulat után javul a gazdasági-társadalmi élet. Felszámolják a kollektív gazdaságokat Karcfalván és Jenőfalván, a földművesek ha részben is, de visszakapják elvett földjeiket és jelenleg is folyamatban a tulajdonjog rendezése. Újból életre kel a közbirtokosság, erősödik az ipari és kereskedelmi tevékenység, ezúttal is a fafeldolgozás terén van látványos fejlődés. A volt Orbán-féle fűrészgyár helyén ma modern bútorüzem működik, exportra termel, munkát biztosítva az itt lakó emberek egy részének. Látványosan növekedik a kereskedelmi és vendéglátó hálózat, panziók nyílnak, az élelmiszer és ipari üzletek változatos árukínálattal várják az oda betérőket. Az Antal Ernő féle vendéglátó egység lakodalmak, keresztelők, névnapi ünnepségek, temetkezési torok, valamint más rendezvények megtartására ad lehetőséget. A Gidró Magdolna vezette Európa Panzió családi vállalkozás közel 6o személy elszállásolására és étkeztetésére ad lehetőséget Mindezek mellett más elszállásolási lehetőségek is vannak a községben, amelyeket például a Pünkösdi vagy más ünnepek alkalmával igénybe vehetnek a zarándokok, vagy más idelátogatók.

Évek óta működik a gyógyszertár, a hitelszövetkezet, a takarékpénztár (CEC) helyi kirendeltsége, melyek jelentősen megkönnyítik mind az egyének, mind a gazdasági és kereskedelmi egységek pénzügyi műveleteinek intézését

Átlépve a XXI. Század küszöbét, Karcfalva fejlődése még látványosabb lesz, ugyanis a községvezetők különféle pályázatokat megnyerve nagyméretű beruházásokba kezdenek. Az utóbbi években elkészült a két falut átszelő ivóvíz hálózat és a szennycsatorna rendszer, elkészült az Olt és Székaszó folyók partjainak részbeni megerősítése, felújították az iskolaépületeket és óvodákat, a polgármesteri hivatalt, valamint elkészült és átadták rendeltetésének az új piacteret. 2o1o-ben folytatják a községközpontban a művelődési ház, a régi tanácsi épület és a közbirtokosság székházának modernizálását. Befejezésre kerül a műjégpálya fedése és további modernizálása, bővítése, a ravatalozó végleges elkészítése stb.

A fentiekből látható tehát, hogy Karcfalva gazdasági-társadalmi fejlődése a kor követelményeinek megfelelően történik.

Forrás: Dr. Pál-Antal Sándor,

Karcfalva Múltjából

Honlap: www.karcfalva.ro/