|
Mithrasz – szentély
Cím: 9421 Fertőrákos osztrák-magyar határátkelő
A Mithrasz-szentély előzetes bejelentkezéssel látogatható
március 15-től október 15-ig
Megközelíthető: gyalogosan, kerékpárral illetve elektromos
autóval
Időpont egyeztetés:
tel.: +36 20 9-211-493
tel.: +36 99 355-409
fax: +36 99 355-348
A rómaiak idejében a településen és környékén
virágzó élet folyt, amit számos építménymaradvány és a temető
bizonyít.
A kor legrégebbi emlékét a Mithrasz- barlangban találjuk,
amely a falutól északra, a Fertő partján, a mai határ közvetlen
közelében fekszik.
A barlangot 1866-ban egy Malleschitz György nevű kőfaragó
fedezte fel. Idősebb Storno Ferenc soproni építésszel a rárakódott
földtől, elvadult bozóttól megtisztították, amikor is feltárult
egy üreg, amelynek hátsó falát egy harmadfél méter magas faragott
relief kő borította, amely Mitrász istenség bikaölő alakját
örökítette meg.
Jobbról-balról egy-egy genius vette körül; az egyik felfelé,
a másik lefelé tartott fáklyával. A dombormű alsó szélén levő
feljegyzésből csak három szó volt olvasható: „fecit impendo
suo”,amiből az következtethető, hogy azt egy ember emelte
saját költségén.
Volt a barlagban még két fogadalmi kő rövidített
felírásokkal,amelyeket Mommsen, Paur és Storno úgy fejtettek
meg, hogy az elsőt Septimus Justinianus, a XIII. Gemina Antoniana
légió fegyvertárosa, a másodikat pedig egy Julius Saturninus
nevű római tiszt állította a Napisten számára
Az urnákban talált pénzérmék alapján a szentély keletkezését
a III.század első felére tették. Massalszky herceg egy a Soproni
Szemlében megjelent tanulmányába a barlangot egy 254-378 között
használatban levő szentélynek mondja, amelyben hitehagyó Julian
császár is mutatott be emberáldozatot, amikor dunai hajóútját
Carnuntumban 4 napra megszakítva kíséretével együtt felkereste
a szentélyt, hogy trónja elfoglalása előtt az istenséget kiengesztelje.
Mitrász-barlangot sem Carnuntumban, sem Scarbantiában nem
talált, mert a Napisten tisztelete eltért a római hivatalos
vallástól. Mivel a rákosi szentély közelében téglából készült
hamutartókat és mindegyikben pénzdarabokat is találtak, biztosra
vehető, hogy a szentélynek kezelői, őrzői voltak, tehát valamiféle
település is fejlődhetett mellette.
Ezt a szentélyt a Gratianus császár éltal kibocsátott birodalmi
rendelet szerint ( 378 ) le kellett volna rombolni, de mivel
a forgalomtól távol eső, eldugott hely volt, fenn maradt és
mivel felügyelői elhagyták, idővel eltemetődött és csak 1500
év múlva került szerencsés véletlen következtében napvilágra.
Bővebben:
Hárs József:
Fertőrákos. Mithras és Oidipusz király
www.mithras.hu
|
